Többféle megközelítés. Egyetlen cél: személyre szabott segítség.
A gyermekek és családok nehézségei ritkán oldhatók meg egyetlen, minden helyzetben alkalmazható módszerrel.
Szakmai munkám során a nevelési tanácsadás, az érzelemszabályozás, a testorientált módszerek és a családi kapcsolatok területén megszerzett tudásomra építek.
Mindig az adott gyermek és család szükségleteiből indulok ki. Nem egy előre kiválasztott módszerhez keresek problémát, hanem a helyzethez illő eszközöket választom meg.
Játékos gyakorlatok az érzelmek felismeréséhez, kifejezéséhez és a megnyugvás tanulásához.
Kedvesség és határozottság egyszerre: következetes határok büntetés nélkül, kapcsolódás és együttműködés mentén.
Baba- és gyermekmasszázs, mozgásos eszközök, a testi tapasztalatok szerepe a fejlődésben.
Olyan beszélgetési mód, amely segít kifejezni az érzéseket és szükségleteket úgy, hogy közben a kapcsolat is erősödjön.
A gyermeket a családja részeként látjuk: a kapcsolati minták és a családtagok szükségletei is számítanak.
Életkorhoz igazított történetek, figurák, rajzok és kártyák, amelyek segítenek kifejezni, amire még nincsenek szavak.
Kérdezéstechnikai, célkitűzési és megoldáskereső eszközök a gyermek- és családi konzultációkhoz.
Az érzelemszabályozás fejlődő készség. Nem az érzelmek elnyomását jelenti, hanem azt, hogy a gyermek egyre jobban fel tudja ismerni, meg tudja nevezni és biztonságosan ki tudja fejezni, amit érez. A kisgyermekek ezt még csak tanulják, ehhez idő, gyakorlás és támogató felnőttek kellenek.
Játékosan dolgozunk: légzőgyakorlatokkal, mozgásos feladatokkal és relaxációval, a testi jelzések felismerésével (hol érzem a dühöt vagy a félelmet?), az érzelmek megnevezésével és különböző megnyugvási lehetőségek kipróbálásával. A gyakorlatok a gyermek életkorához igazodnak, és egyéni konzultáción éppúgy helyet kaphatnak, mint a NyugiManó csoportos foglalkozásain.
A Pozitív Fegyelmezés egy szülői szemlélet és eszköztár, amely szerint a gyereknek egyszerre kell a kedvesség és a határozottság. Nem büntetéssel és nem mindent megengedéssel dolgozik, hanem azzal, hogy a szülő tiszteletteljesen, de következetesen vezeti a gyereket. A hangsúly a kapcsolódáson és az együttműködésen van. A képzést közvetlenül Jane Nelsentől és Lynn Lotttól tanultam.
Konkrét, kipróbálható eszközöket kaptok: hogyan állítsatok fel közösen szabályokat, hogyan adjatok választási lehetőséget a „vagy-vagy” helyett, hogyan kezeljétek a dühkitörést, és hogyan vegyétek észre, ha a rossz viselkedés mögött valójában az a vágy áll, hogy a gyerek odatartozzon vagy számítson.
A kisgyerekek sokszor a testükkel mondják el azt, amit szavakkal még nem tudnak. A testi tapasztalatok, vagyis az érintés, a mozgás és az érzékelés fontos részei annak, ahogyan a gyermek megismeri önmagát és a világot, és szoros kapcsolatban állnak az idegrendszeri fejlődéssel.
Babamasszázzsal, gyermekmasszázzsal és játékos, mozgásos fejlesztőeszközökkel dolgozom, a gyerek tempójában. Te is jelen vagy, és olyan egyszerű fogásokat is megmutatok, amiket otthon is tudtok használni.
Odafigyelek a korai reflexekre is. Ezek a baba születéskor meglévő, automatikus mozgásai, amelyek a fejlődés során fokozatosan háttérbe húzódnak. Egyes szakmai megközelítések összefüggést feltételeznek a még aktív korai reflexek és a testi feszültség, a mozgás ügyetlensége vagy a koncentráció nehézségei között. Ez egyénenként eltérő, és nem minden esetben igazolt, ezért megfigyelésként és szempontként kezelem, nem magyarázatként.
Az Integratív BabaTerápia (IBT) testorientált, kapcsolati szemléletét is megismerem: a korai élményeket, a testi jelzéseket és a szülő–baba kapcsolatot helyezi előtérbe. Az IBT-képzésem jelenleg is folyamatban van, önálló IBT-szolgáltatást még nem nyújtok. Bővebben a Babamasszázs és IBT oldalon.
Az Erőszakmentes Kommunikáció (Marshall Rosenberg nevéhez fűződik) egy beszélgetési mód, amely négy dologra figyel:
Ez egyszerűnek hangzik, de a feszült helyzetekben nagyon más, mint ahogy hirtelen reagálunk.
Például a „Ne csapkodd az ajtót!” helyett így hangozhat: „Amikor nagyot csapódik az ajtó, megijedek, mert fontos nekem a nyugalom. Kérlek, csukd be halkabban.” A gyerek így nem megtámadva érzi magát, hanem megérti, mi történik a másikban, és könnyebben együttműködik.
A mindennapi családi konfliktusokban, például a reggeli rohanásban, a testvérvitákban vagy a lefekvés körüli feszültségben a ti saját helyzeteiteken gyakoroljuk, hogyan fogalmazhattok úgy, hogy az a kapcsolatot is erősítse.
A gyerek viselkedése többnyire jelzés: valamire reagál, vagy valamit szeretne elmondani. A család olyan, mint egy mobil: ha az egyik elem megmozdul, a többi is mozogni kezd. A családtagok kölcsönösen hatnak egymásra, ezért a nehézségek megértéséhez a kapcsolati mintákat és a családtagok szükségleteit is érdemes figyelembe venni.
Nem csak azt nézem meg, mit csinál a gyerek, hanem azt is, mi előzi meg, mi következik utána, és mi tarthatja fenn ezt a mintát. A család működésére is ránézünk: ki hogyan reagál, kinek milyen szerepe alakult ki, és hol akadnak el a hétköznapok. Nem keresünk felelőst. A cél az, hogy lássuk az összefüggéseket, és kis, jól kivitelezhető változtatásokkal könnyebbé tegyük a mindennapokat.
Az integrál szemléletű családállításból megismert szimbolikus eszközöket, például figurákat vagy jelképes tárgyakat is használhatok, hogy láthatóvá tegyük, ki hol áll a családban, és mi esik nehezen. Ezek nem diagnosztikai módszerek, hanem a beszélgetést és a helyzet jobb megértését segítő eszközök. Ehhez nem kell, hogy mindenki jelen legyen, és semmit nem kell előre tudnod róla.
A gyerekek számára a mese és a játék a természetes nyelv. Egy nehéz érzésről vagy helyzetről sokkal könnyebb mesélni egy kisállat vagy egy mesehős történetén keresztül, mint közvetlenül beszélni róla.
A gyermek életkorához igazított, személyre szabott történeteket írok, amelyekben a főhős hasonló nehézséggel találkozik, mint a gyerek, és megtalálja a saját megoldását. Figurákkal, rajzzal, kártyákkal és szerepjátékkal pedig segítek kifejezni az érzéseket, ha még nincsenek hozzájuk szavak.
A gyermek- és családi konzultációk során többféle beszélgetési eszközt használok: kérdezéstechnikai, célkitűzési, kommunikációs és megoldáskereső eszközöket. Ezek célja, hogy a gyermek és a szülő is megfogalmazhassa, mit szeretne, és mi segíthetne neki.
A kérdések segítenek abban, hogy a gyermek a saját szavaival mondhassa el, mit él át, a szülők pedig közös célt fogalmazhassanak meg, és kis, kipróbálható lépéseket találjanak. Ez beszélgetésalapú támogatás, nem pszichoterápia.
Ha egy nehézséggel hozzám fordulsz, nem kell szakmai fogalmakban gondolkodnod, vagy előre kiválasztanod a megfelelő megközelítést.
Elég, ha elmeséled, mi történik nálatok, és milyen változást szeretnétek. A lehetséges következő lépéseket közösen keressük meg.