Iskolai előadások · Általános iskolásoknak

Környezetismeret különóra

Nem tankönyvi biológiaóra. Felfedezőút a magyarországi természetben, élő példákkal, valódi tárgyakkal és olyan kérdésekkel, amelyeket a gyerekek maguk is feltennének.

Mi történik, ha a természet bejön az osztályterembe?

Az órákon nem lexikális tudást adok át, hanem nézőpontot. Egy-egy témát járunk körül: hogyan működik, miért különleges, mit jelent nekünk, és mit tehetünk érte.

Biológiai képzettséggel, szakmai alapossággal, de gyerekeknek szóló nyelven mesélek, és közben szemléltető eszközöket viszek magammal. A gyerekek kérdeznek, kipróbálnak, megfogalmazzák a saját gondolataikat. Így sokkal többet visznek haza, mint egy szokásos biológia óra anyagát.

Érdeklődés a programról
1. téma

Denevérek

Az egyetlen emlős, amely valóban repül, és a hangjával „lát”.

A denevér nem egér, és nem is madár. Külön rendbe tartozik, és olyan képessége van, amelyre az ember csak műszerekkel jutott el: ultrahangot bocsát ki, és a visszaverődő visszhangból térképezi fel a környezetét, akár teljes sötétségben is. Ezt hívják echolokációnak. Hazánkban több mint két tucat faj él, és mindegyik védett.

A rovarevő denevérek a természet legjobb szúnyogirtói: egyetlen éjszaka akár több ezer apró rovart is elfogyaszthatnak. Közben rendkívül érzékenyek. Egy rosszkor érkező zavarás a téli álom idején életükbe kerülhet. A gyerekek megtanulják, hogyan élnek együtt velünk, és hogyan segíthetünk nekik, például egy denevérodúval.

Amiről szó lesz:

  • Az echolokáció: hogyan „lát” a hangjával a denevér
  • Hol laknak: barlang, padlás, faodú, és mi az a denevérodú
  • Téli álom: miért fontos, hogy ilyenkor ne zavarjuk őket
  • Mit tegyél, ha denevérrel találkozol
2. téma

Hüllők és kétéltűek

Két ősi csoport, amelyet a legtöbben összekevernek, és sokan félnek tőle.

A béka és a sikló első ránézésre nincs sok közös, mégis gyakran kerülnek egy kalap alá. A kétéltűek (béka, varangy, gőte, szalamandra) nyirkos bőrükön át is lélegeznek, és szaporodásukhoz víz kell. A hüllők (gyíkok, siklók, teknősök) pikkelyes, száraz bőrűek, és a szárazföldön is boldogulnak. Az órán megtanuljuk, hogyan lehet őket biztosan megkülönböztetni.

Hazánkban az összes hüllő- és kétéltűfaj védett, és sokuk helyzete aggasztó, mert eltűnnek a kisvizek, a rétek és a természetes élőhelyek. Közben rengeteg a téves hiedelem, főleg a kígyókról. A cél az, hogy a gyerekek tényekre alapozva értsék meg őket, és félelem helyett tisztelettel nézzenek rájuk.

Amiről szó lesz:

  • Béka vagy varangy? Kétéltű vagy hüllő? Így különböztethetjük meg őket
  • Életciklus: az ebihaltól a kifejlett békáig
  • Mítoszok és tények a kígyókról és a gyíkokról
  • Miért tűnnek el a kisvizek, és mit jelent ez a kétéltűeknek
3. téma

Madarak

A dinoszauruszok legközelebbi élő rokonai éppen az ablakunk előtt fészkelnek.

A madarak tolla, könnyű csontváza és hangja mögött hihetetlen alkalmazkodás áll. Az óra egyik célja, hogy a gyerekek megtanuljanak madarat felismerni a sziluettje, a repülése és a hangja alapján, így a következő sétán már nem „valami madarat” látnak, hanem például széncinegét vagy fecskét.

Megnézzük, hogyan építi fel a fészkét egy madár, miért olyan különbözőek a fészkek, és mi történik a költözők nagy útján: a fecske például Afrikáig is eljut, és tavasszal ugyanahhoz a házhoz tér vissza. Szó esik arról is, mit tehetünk a madarakért a kertben és az iskolaudvaron, és mit ne, például miért ne vigyünk haza egy „elhagyottnak” tűnő fiókát.

Amiről szó lesz:

  • Madárfelismerés sziluett, mozgás és hang alapján
  • Fészekrakás: a madarak építőmesterei (a madárfészket közelről is megnézhetitek)
  • Költöző és áttelelő madarak: ki megy el, és ki marad
  • Mit tegyünk, ha fiókát találunk, és hogyan segíthetünk télen
4. téma

Ízeltlábúak

Az állatfajok túlnyomó többsége közéjük tartozik, mégis alig ismerjük őket.

Rovarok, pókok, rákok, százlábúak: közös bennük a külső váz, az ízelt lábak és a vedlés. Az órán rendet teszünk a fejekben: miért nem rovar a pók, hány lába van egy rovarnak, és miért „öltözik át” a hernyó lepkévé.

Az ízeltlábúak nélkül nem működne a természet: ők a beporzók, a lebontók, a ragadozók és sok állat táplálékai. Közelről is megnézzük őket, nagyítóval, szemléltető példányokkal, és felfedezzük, milyen furcsa és szép lények élnek a lábunk alatt.

Amiről szó lesz:

  • Rovar vagy nem rovar? Hat láb, nyolc láb, és még több
  • Átalakulás: a hernyótól a lepkéig, a petétől a bogárig
  • Beporzók, lebontók és ragadozók: mi lenne nélkülük
  • Közelről: rovarok és szemléltető példányok a gyerekek kezében
5. téma

Magyarország különleges természeti kincsei

Nem kell messzire utazni, de érdemes tudni, hová.

Magyarország kicsi, de lenyűgözően változatos: puszták, barlangok, ligeterdők, folyók és tavak váltják egymást. Itt van a Hortobágy, az aggteleki Baradla-barlang, a Tisza-tó vagy a Balaton környéke, és tíz nemzeti parkunk őrzi a legértékesebb területeket. Közülük többet a világörökség is számon tart.

Az óra egy képzeletbeli körút: megnézzük, milyen védett növények és állatok élnek ezeken a helyeken, mitől egyediek, és miért nem lehet őket máshol „újrateremteni”. A gyerekek nemcsak megismerik, hanem meg is szeretik őket, és hazaviszik a kérdést: hova menjünk a következő hétvégén?

Amiről szó lesz:

  • A tíz nemzeti park és amit érdemes bennük megnézni
  • Puszta, barlang, ligeterdő, láp: négy különböző világ
  • Mitől egyedi a Kárpát-medence élővilága
  • Kirándulási ötletek a családoknak: hova érdemes eljutni
6. téma

Méhek

A méz csak a legkisebb ajándékuk.

Egy méhcsalád valódi szuperszervezet: egyetlen királynő, nyáron akár több tízezer dolgozó, és mindenkinek pontosan megvan a dolga. A méhek még táncolnak is: a mozgásukkal elmondják társaiknak, merre és milyen messze találtak virágot. Ennél jobb példa nincs arra, hogy a természetben a tudás átadása is lehet „nyelv”.

A mézelő méh csak egy a több száz hazai méhfaj közül. A legtöbb vadméh magányosan él, mégis ők is fontos beporzók. A növények, amelyeket eszünk, jórészt beporzásra szorulnak, a méhek mégis egyre nehezebb helyzetben vannak. A gyerekek megtanulják, mit tehetnek értük: virágos rét, méhbarát kert, vadméh-hotel.

Amiről szó lesz:

  • Egy méhcsalád élete: ki mit csinál a kaptárban
  • A méhek tánca: így mondják el, hol a virág
  • Vadméhek: a mézelő méh kevésbé ismert rokonai
  • Miért függ a mi asztalunk a méhektől
7. téma

Természetvédelem

Nem csak a felnőttek dolga. A gyerekeknek is van szerepük.

A természetvédelem sokszor távoli, nagy dolognak tűnik: rendeletek, nemzeti parkok, kihalás. Ez az óra a gyerekek szemszögéből beszél róla. Mit jelent az, hogy valami védett? Miért tűnnek el fajok? És mi az, amit egy általános iskolás ténylegesen megtehet?

Nem ijesztgetünk, és nem hagyjuk a gyerekeket tanácstalanul. Konkrét, kicsi, mindennapi lépéseket gyűjtünk: a hulladéktól a vízhasználaton és az iskolaudvaron át a kertig. A cél az, hogy a gyerek azt érezze: rajtam is múlik.

Amiről szó lesz:

  • Mit jelent a védett faj és a védett terület a gyakorlatban
  • Miért tűnik el egy faj, és mi segíthet megmenteni
  • Mit tehet egy általános iskolás otthon, a kertben és az iskolában
  • Sikertörténetek: amikor a természetvédelem működik

Nemcsak hallani, látni és megfogni is lehet

A természetet nem lehet igazán megérteni egy kivetített képből. Ezért minden órára szemléltető eszközöket viszek magammal, hogy a gyerekek közelről megnézhessék, amiről tanulunk. Például:

  • rovarok
  • denevérodú
  • madárfészek
  • és még sok más eszköz, a témától függően

Nagy szívügyem a következő generáció

Hiszem, hogy amit a gyerekek megismernek, azt meg is szeretik, és amit megszeretnek, arra vigyáznak is. Ezért fontos számomra, hogy a magyarországi természeti kincseket már kis korban megismerjék, és olyan generáció nőjön fel, amely tud és akar is vigyázni rájuk.

Érdeklődés a programról

Szeretnéd, hogy az iskolátokban is megtartsam a különórát? A program részleteiről e-mailben vagy telefonon érdeklődhetsz.