Hogyan beszéljünk a gyerekekkel a szexuális biztonságról és a furcsa kérdésekről?
Amikor a valóság jön mint egy elszabadult express vonat
Nemrég egy iskolánál egy idegen férfi a kerítésen keresztül gyerekeket szólított meg, és a szülőkre vonatkozó, intim jellegű kérdéseket tett fel nekik. Teljesen ledöbbenve olvastam az igazgató email-jét és ugyan azt éreztem mint mindegyik szülő. Félelmet, dühöt, tehetetlenséget…
Ilyenkor hirtelen ott állunk a kérdéssel:
„Mit mondjak erről a gyerekemnek? Egyáltalán: mondjak bármit? Nem vele történt, nem lesz csak még ijedtebb ha beszélek neki róla?”
Ez a segítő anyag éppen ezért született: Kapaszkodó, hogy életkornak megfelelően, félelemkeltés nélkül tudjunk beszélgetni a gyerekekkel a testükről, a határaikról és a furcsa, zavarba ejtő kérdésekről.
„Ehhez még kicsi!”
Nagyon sok szülőben él a félelem, hogy:
- „Túl korán kezdem el a felvilágosítást.”
- „Maradjon gyerek, ameddig csak lehet!”
- „Mi van, ha többet ártok, mint használok, ha ilyenekről beszélek vele?”
Ezek teljesen érthető, szeretetből fakadó aggodalmak. A világ nem mindig várja meg, amíg a gyerekünk „elég nagy lesz” egy-egy témához.
Történhet baleset, egy váratlan és ijesztő helyzet vagy olyan esemény, amibe hirtelen, felkészületlenül csöppenünk bele. Ilyenkor sok szülő érzi utólag úgy, hogy:
„Bárcsak előbb beszélgettünk volna erről…”
A jó hír az, hogy nem kell mindent egyszerre. Nem a legnehezebb témákkal indul a szexuális nevelés, és főleg nem azzal, hogy „elvesszük a gyerekkort”.
A szexuális nevelés ott kezdődik, hogy a gyerek ismeri és tiszteli a saját testét
Bevallom sosem értettem pontosan a „méhecskék és virágok” hasonlatot, ahogyan a „gólya és káposzta” vonalat sem. 😀 Túl korai és túl zavaros egy 3-5 éves gyereknek. A szexuális nevelés első lépésénél nem a kapcsolatot kell megmagyarázni, hanem önmagunkat kell megismerni.
A méhecskék és a gólya helyett kezdjük ezekkel:
- a saját testrészeik megismerésével,
- a testük feletti rendelkezés jogával,
- annak megtanulásával, hogy vannak határaik, amelyeket mások nem léphetnek át.
Ezekből is először csak egyet! Ez egy egészen kicsi falat. Nem terheli túl a gyereket, viszont biztonságos, stabil alapot ad ahhoz, hogy később nyíltan tudjunk beszélni a nehezebb kérdésekről is.
Innen lehet továbblépni apró lépésekben:
- „bugyi-szabály”: amit a fehérnemű takar, az intim terület, nem nézegetik, nem fogdossák mások;
- személyes tér fogalma: jogod van eldönteni, kivel szeretnél ölelkezni, puszit adni, ki mennyire jöhet közel;
- jó titok – rossz titok különbsége: mi az, amit jó, ha titokban tartunk (meglepetés), és mi az, amit nem szabad magunkban tartani;
- nemet mondás fontossága: nem kell udvariasnak lenni azzal, aki határt lép, akkor sem, ha felnőtt.
Mindezt életkorhoz igazítva tudjuk bevezetni. Egy 5–6 éves gyereknek egészen más szavakkal beszélünk erről, mint egy 11–12 évesnek – de a lényeg ugyanaz:
Joga van a biztonsághoz, a saját testéhez, a saját érzéseihez!
Nem a gyerek dolga „megérteni” a felnőttet
Amikor egy felnőtt a gyerekektől a szüleik intim testrészeiről kérdezősködik, az egyértelmű határátlépés. Ilyet gyerektől kérdezni nagyon erős RED-FLAG, és nem kell rá magyarázatot találni a gyerek szintjén! Megérteni egy ilyen helyzetben a „miért?”-et egy felnőtt számára is túl sok, de egy gyerek számára több mint megterhelő.
Egy gyerek számára ezek a mondatok fontosak:
- „Ez a felnőtt rosszul viselkedett.”
- „Te nem vagy hibás.”
- „Nem kell ilyen kérdésekre válaszolnod.”
- „Jogod van elmenni onnan, és felnőtt segítséget kérni.”
A szülő feladata pedig, hogy biztonságot adó keretet adjon. Nekünk ezeket kell tudnunk és átadnunk a gyerekeinknek:
- mit tegyen a gyerek, ha furcsa vagy zavarba ejtő kérdést kap,
- hogyan ismerje fel a „rossz titkokat”,
- és legfőképp: tudja, hogy mindig szólhat, és nem lesz leszidva vagy hibáztatva miatta.
Mi van, ha én is félek ettől a beszélgetéstől?
Teljesen rendben van, ha szülőként te is szorongsz ettől. A mai szülői korosztály egy sokkal konzervatívabb világban volt gyerek. Ez nem azt jelenti, hogy nem futottunk bele „mutogatós bácsikba” az iskolából hazafelé menet vagy ne fogdostak volna meg minket a buszon. A veszély valós volt akkor is és ma is az. Amin változtatni tudunk, hogy edukáljuk-e a gyerekeinket vagy inkább ráhagyjuk az életre, hogy nevelje őket. Nekem hatlmas segítség volt, hogy édesanyám beszélt velem a szexualitásról, a testemről, a fiúk és lányok közötti különbségekről. Arról hogyan fogan meg egy baba, hogyan növekszik és hogyan születik meg. Én azon kevés szerencsések közé tartozom akik valódi infomrációkat kaptak és nem innen-onnan szedték fel ezeket. Ne legyenek illózióink, a gyerekek meg fogják ezeket tanulni, főleg ma! Az interneten minden fent van és minden korhatáros szűrő ellenére is bárki hozzáférhet. Ami ott fent van arra viszont még nem biztos hogy készen állank. Mi viszont tudjuk szabályozni, hogy mikor és mennyi információt adunk tovább nekik, de mégis félünk belekezdeni.
- Félünk, hogy „rosszul fogalmazunk”.
- Félünk, hogy „túl sokat mondunk”.
- Félünk, hogy a gyerek kérdez valami olyat, amire nekünk sincs kész válaszunk.
Fontos tudni: nem lehet tökéletesen beszélni ezekről a témákról. Nem is kell.
Ami számít, hogy:
- A gyereked érzi: hozzád mindig fordulhat.
- Hiszel neki, ha elmond valamit.
- Tudja: a teste, az érzései és a határai fontosak, és ezt tiszteletben kell tartania mindenkinek – gyereknek és felnőttnek egyaránt.
Szülői segédlet
Az alábbi, letölthető szülői segédlet abban támogat, hogy ne egyedül kelljen szavakat keresned.
Találsz benne többek között:
- alap üzeneteket, amelyeket minden gyereknek érdemes elmondani (pl. „A tested a tiéd”, „Nem kell minden kérdésre válaszolnod”);
- korosztály szerinti kapaszkodókat;
- egyszerű lépéseket, amiket a gyerek megjegyezhet, ha valaki „furcsán” kérdez vagy viselkedik (figyelj az érzéseidre – nem kell válaszolni – el lehet menni – szólj egy megbízható felnőttnek);
- szülői tippeket arra, hogyan reagálj, ha a gyerek valami nyugtalanítót mesél, hogy tényleg azt élje meg: biztonságban van nálad.
A cél nem az, hogy rettegést keltsünk, vagy minden sarkon veszélyt lássunk.
A cél az, hogy tudást adjunk és hogy a gyermeked tudja, hogy bármilyen helyzetbe is kerül, veled beszélhet róla!
Itt tudod elolvasni és letölteni a szülői segédletet:
